Page 134 - Demo

134Ismer%u0151s helyzet ez ak%u00e1r a partnerkapcsolatokb%u00f3l, ak%u00e1r a sz%u00fcl%u0151gyermek viszonyb%u00f3l.De h%u00e1tha a szellemi szabads%u00e1g%u2026 Az m%u00e1r csak m%u0171k%u00f6dik! Alkot%u00f3i szabads%u00e1g%u2026 Azt hozok l%u00e9tre, amit akarok! Kiv%u00e9ve, ha a t%u00e1rsadalomnak nem tetszik, nem ad r%u00e1 p%u00e9nzt, lehet%u0151s%u00e9get, mozg%u00e1steret. Sz%u00f3l%u00e1sszabads%u00e1g%u2026 Szabadon nyilv%u00e1n%u00edthatok v%u00e9lem%u00e9nyt! T%u00f6rv%u00e9nyben deklar%u00e1lt jogom van erre, de van-e aki meghallgat, vagy felfigyel r%u00e1m? Ha alaposabban megvizsg%u00e1ljuk, a sz%u00f3l%u00e1sszabads%u00e1g m%u00e9g csal%u00e1di szinten is alig m%u0171k%u00f6dik. Nem hallgatjuk meg a gyereket, a h%u00e1zast%u00e1rsunkat, az any%u00f3sunkat, pedig ugyeb%u00e1r a sz%u00f3l%u00e1sszabads%u00e1ghoz nekik is joguk van. Nincs ez jobban munkahelyi %u00e9s %u00f6sszt%u00e1rsadalmi szinten sem. %u00d3, igen, a kocsm%u00e1ban tal%u00e1n megval%u00f3s%u00edthat%u00f3. Ott val%u00f3ban mindenki azt mond, amit akar, m%u00edg a tulaj ki nem dobja!Na de a gondolati szabads%u00e1g%u2026 H%u00e1t ez m%u00e1r igaz%u00e1n megvan! M%u00e9giscsak azt gondolok, amit akarok, senki sem befoly%u00e1solhatja a gondolkod%u00e1sm%u00f3domat! H%u00e1t persze %u2212 gondolja az ember naivan %u2212 ki is lenne k%u00e9pes erre? Vegy%u00fck el%u0151sz%u00f6r a sz%u00fcl%u0151ket. Sz%u00fclet%u00e9s%u00fcnk els%u0151 perc%u00e9t%u0151l moss%u00e1k az agyunkat. Azut%u00e1n j%u00f6n az iskola, a munkahely, minderre m%u00e9g r%u00e1tesznek a m%u00e9di%u00e1k, a k%u00f6nyvek%u2026 Lehet, hogy tudatosan ellen%u00e1llunk ezeknek a hat%u00e1soknak, de a tudatalattink mindent r%u00f6gz%u00edt, %u00e9s %u00f6ntudatlanul befoly%u00e1sol benn%u00fcnket mindaz, amit l%u00e1ttunk, hallottunk, tapasztaltunk. Ezekhez m%u00e9g hozz%u00e1ad%u00f3dnak az el%u0151z%u0151 %u00e9leteink %u00e9lm%u00e9nyei, amelyekr%u0151l a legt%u00f6bb esetben halv%u00e1ny sejtelm%u00fcnk sem lehet. Gondolkod%u00e1sunk a legt%u00f6bb esetben sztereot%u00edpi%u00e1kon alapul%u00f3 %u00e9s sematikus. M%u00e9g ha elvetj%u00fck is sz%u00fcleink gondolkod%u00e1sm%u00f3dj%u00e1t, %u00e9s viselked%u00e9smint%u00e1it, %u00f6szt%u00f6n%u00f6sen azt ism%u00e9telj%u00fck, %u00e9s b%u00e1rmennyire szeretn%u00e9nk, nem tudunk bel%u0151le kit%u00f6rni. Mi akkor a megold%u00e1s? Mit tegy%u00fcnk, ha nem akarjuk el%u0151re programozott robotokk%u00e9nt le%u00e9lni az %u00e9let%u00fcnket? El%u0151sz%u00f6r is t%u00e1rjuk fel, mi az oka a helyzet%u00fcnknek. A v%u00e9dikus b%u00f6lcselet alapj%u00e1n szabads%u00e1gunk hi%u00e1nya abb%u00f3l fakad, hogy k%u00f6t%u0151er%u0151k l%u00e1ncolnak benn%u00fcnket az anyagi vil%u00e1ghoz.Az els%u0151 k%u00f6t%u0151er%u0151 a tudatlans%u00e1g. Itt most nem a vil%u00e1gi tudom%u00e1nyokban val%u00f3 j%u00e1rtass%u00e1got kell m%u00e9rlegre tenn%u00fcnk! Egy Nobel-d%u00edjas is lehet teljesen tudatlan arr%u00f3l, hogy mi az emberi