Page 68 - Demo

68H%u00e9tf%u0151 d%u00e9l:B%u00e9ke a vil%u00e1gegyetemmelA Vil%u00e1gegyetem mag%u00e1ban foglalja az eg%u00e9sz univerzumot, a m%u0171k%u00f6d%u00e9s%u00e9t, fenntart%u00e1s%u00e1t biztos%u00edt%u00f3 t%u00f6rv%u00e9nyekkel %u00e9s megannyi l%u00e9ny%u00e9vel. A megb%u00e9k%u00e9l%u00e9shez nem kevesebbet kellene magunkt%u00f3l elv%u00e1rni, minthogy megismerj%u00fck ezeket a t%u00f6rv%u00e9nyeket %u00e9s l%u00e9nyis%u00e9geket. Mivel ez szinte lehetetlen, csak arra v%u00e1llalkozhatunk, hogy egy-egy medit%u00e1ci%u00f3nk alkalm%u00e1val kiragadunk egy aspektust %u00e9s azt %u00f6nmagunkban feldolgozzuk. Ebben az %u00edr%u00e1sban a s%u00f6t%u00e9ts%u00e9g %u00e9s a f%u00e9ny mibenl%u00e9t%u00e9t %u00e9s term%u00e9szet%u00e9t elemezz%u00fck. A matematik%u00e1ban miel%u0151tt levezetnek egy t%u00e9telt, meghat%u00e1rozz%u00e1k azt a kiindul%u00f3pontot, amit a tov%u00e1bbiakban axi%u00f3mak%u00e9nt kezelnek, vagyis olyan alapfelt%u00e9telk%u00e9nt, amelynek tov%u00e1bbi bizony%u00edt%u00e1sa nem sz%u00fcks%u00e9ges. Most gondolatmenet%u00fcnkben k%u00e9t axi%u00f3m%u00e1t fogadjunk el:1) Az univerzumban l%u00e9tezik intelligens tervez%u00e9s %u00e9s tervez%u0151(nevezz%u00fck Istennek) %u00e9s a vil%u00e1gegyetem nem v%u00e9letlenszer%u0171en kaotikus, hanem benne meghat%u00e1rozott rend uralkodik. 2) Az univerzum frakt%u00e1l szerkezetet mutat, vagyis olyan egym%u00e1sba %u00e1gyazott r%u00e9szhalmazok %u00f6sszess%u00e9gek%u00e9nt k%u00e9pzelhet%u0151 el, amelynek egy r%u00e9szlet%u00e9t kiragadva, az ugyanolyan szerkezet%u0171, mint a f%u00f6l%u00f6tte %u00e1ll%u00f3 nagyobb egys%u00e9g, %u00e9s a benne m%u0171k%u00f6d%u0151 t%u00f6rv%u00e9nyszer%u0171s%u00e9gek is alapvet%u0151en ugyanazok. %u00cdgy az anal%u00f3gi%u00e1s gondolkod%u00e1s alapj%u00e1n a r%u00e9szhalmaz vizsg%u00e1lat%u00e1b%u00f3l levont k%u00f6vetkeztet%u00e9sek alkalmasak lesznek az eg%u00e9sz jellemz%u00e9s%u00e9re.Ezek ut%u00e1n vegy%u00fck a vil%u00e1gnak egy olyan r%u00e9szhalmaz%u00e1t, amit m%u00e1r el%u00e9g j%u00f3l ismer%u00fcnk, %u00e9s tekints%u00fck azt az univerzum modellj%u00e9nek abb%u00f3l a szempontb%u00f3l, hogy a s%u00f6t%u00e9ts%u00e9g %u00e9s a f%u00e9ny viszony%u00e1t k%u00edv%u00e1njuk elemezni. Jelen %u00edr%u00e1somban P. A. M. Dirac 1929-ben kidolgozott, %u00e9s A. Einstein relativit%u00e1s elm%u00e9let%u00e9re alapozott anyag-antianyag elm%u00e9let%u00e9t v%u00e1lasztottam modellnek. A modell: anyagi vil%u00e1gunk egy %u201enegat%u00edv%u201d r%u00e9szecsk%u00e9kb%u0151l %u00e1ll%u00f3 energiamez%u0151be %u00e1gyaz%u00f3dik. Mivel a r%u00e9szecsk%u00e9k teljesen egyenletesen t%u00f6ltik ki a teret, sz%u00e1munkra %u00e9szlelhetetlenek.