Page 144 - Demo
P. 144
144gyorsas%u00e1g%u00e1t, valamint a helyzet-felismer%u0151 k%u00e9pess%u00e9get m%u00e9rik. A logikai k%u00e9pess%u00e9gek szab%u00e1lyoz%u00e1s%u00e1ban a soros (szekvenci%u00e1lis) gondolkod%u00e1s%u00e9rt felel%u0151s agyter%u00fcletek j%u00e1tszanak szerepet. A magas IQ a matematikai t%u00edpus%u00fa, vagy m%u00e1s %u00e9rtelemben a f%u00e9rfias t%u00edpus%u00fa gondolkod%u00e1st jelenti. Akin%u00e9l ez a k%u00f6zpont fejlett, annak elm%u00e9je %u00fagy m%u0171k%u00f6dik, hogy az %u00faj ismeretet egy m%u00e1r meglev%u0151 logikai l%u00e1nchoz kapcsolja. A logikai l%u00e1nc lehet t%u00f6bbsz%u00f6r%u00f6sen el%u00e1gaz%u00f3 is, a l%u00e9nyeg mindig az, hogy egy inform%u00e1ci%u00f3 csatlakoztat%u00e1s%u00e1hoz, majd el%u0151h%u00edv%u00e1s%u00e1hoz a l%u00e1nc valamely szakasz%u00e1n sorban v%u00e9gig kell haladni. A gyakorlott elm%u00e9k eset%u00e9ben a l%u00e1ncon val%u00f3 v%u00e9gigfut%u00e1s olyan gyors lehet, hogy szinte %u00e9szrevehetetlen, ahogy szekvenci%u00e1lisan haladnak %u00e1t rajta. Az ABC bet%u0171it hozva p%u00e9ld%u00e1nak, A-b%u00f3l k%u00f6vetkezik B, C, D stb. v%u00e9g%u00fcl W, de a tren%u00edrozott gondolkod%u00f3, ehelyett azonnal A-b%u00f3l k%u00f6vetkezik W-t dobja be eredm%u00e9nyk%u00e9nt, %u00e9s ezt hossz%u00fa logikai l%u00e1ncok eset%u00e9n nem mindenki tudja k%u00f6vetni. Negyven %u00e9ves pedag%u00f3giai p%u00e1lyafut%u00e1som sor%u00e1n sokf%u00e9le ember gondolkod%u00e1smint%u00e1j%u00e1val ismerkedhettem meg. Rendszeresen tapasztaltam pl., hogy bizonyos fejl%u0151d%u0151 orsz%u00e1gokb%u00f3l %u00e9rkez%u0151 egyetemi hallgat%u00f3k logikai k%u00e9pess%u00e9gei alatta maradnak az ugyanazon szakon tanul%u00f3 magyar hallgat%u00f3k%u00e9nak. Az el%u0151bbi esetben egyetlen logikai l%u00e9p%u00e9s kihagy%u00e1sa azt eredm%u00e9nyezheti, hogy elvesz%u00edtik a fonalat a levezet%u00e9s sor%u00e1n, %u00e9s ez k%u00fcl%u00f6n%u00f6sen a n%u0151kre jellemz%u0151. A magyar di%u00e1kl%u00e1nyok gondolkod%u00e1sa az iskolai tren%u00edroz%u00e1s k%u00f6vetkezt%u00e9ben mindink%u00e1bb %u201ef%u00e9rfiasodik%u201d, %u00edgy az esetleges k%u00fcl%u00f6nbs%u00e9gek cs%u00f6kkennek a logikus gondolkod%u00e1s ter%u00fclet%u00e9n. Az IQ tesztek %u00e1ltal vizsg%u00e1lt tov%u00e1bbi k%u00e9pess%u00e9gek a kombin%u00e1ci%u00f3s k%u00e9szs%u00e9g, l%u00e9nyegl%u00e1t%u00e1s, ezekkel a helyzetfelismer%u0151 k%u00e9pess%u00e9get, vezet%u0151i kvalit%u00e1sokat sz%u00e1nd%u00e9koznak megm%u00e9rni. Ez lehet %u00e1br%u00e1n, t%u00e9rk%u00e9pen vagy labirintusban val%u00f3 eligazod%u00e1s k%u00e9pess%u00e9ge, amely szint%u00e9n f%u00e9rfias t%u00edpus%u00fa vagy racion%u00e1lis be%u00e1ll%u00edtotts%u00e1got felt%u00e9telez. Ez a k%u00e9pess%u00e9g az%u00e9rt tekinthet%u0151 f%u00e9rfiasnak, mert a j%u00f3 feladatmegold%u00e1shoz az sz%u00fcks%u00e9ges, hogy a megold%u00f3ra ne gyakoroljanak hat%u00e1st az %u00e9rzelmek. Pl. egy %u00e9letment%u00e9si feladat sor%u00e1n a l%u00e9nyegl%u00e1t%u00e1s alapj%u00e1n sz%u00fclessen meg a d%u00f6nt%u00e9s, ne pedig az %u00e9rzelmek %u00e1ltal motiv%u00e1lt egy%u00e9ni szimp%u00e1tia alapj%u00e1n. Tesztelik m%u00e9g a t%u00e9rl%u00e1t%u00e1st geometriai form%u00e1k forgat%u00e1s%u00e1val %u00e9s elhelyez%u00e9s%u00e9vel, valamint megjelennek a tesztekben un. kakukktoj%u00e1s t%u00edpus%u00fa feladatok, amikor a sorozatba nem ill%u0151 elemet kell kiv%u00e1lasztani. Teljesen tiszt%u00e1n IQ-t m%u00e9r%u0151 teszt nincs, hiszen az emberi