Page 186 - Demo
P. 186


                                    186%u00e9rdekelt ebben, a k%u00fcls%u0151 (m%u00e1s orsz%u00e1gokb%u00f3l j%u00f6v%u0151) t%u00e1mogat%u00e1s pedig mindig k%u00fcls%u0151 %u00e9rdekeket szolg%u00e1lva %u00e9p%u00edtkezik. Az %u00f6nszervez%u0151d%u00e9s k%u00e9pess%u00e9ge olyan kifejlesztend%u0151 tulajdons%u00e1g, amelyhez n%u00e9lk%u00fcl%u00f6zhetetlen a tudatoss%u00e1gi szint n%u00f6vel%u00e9se, %u00e9rtem ezalatt a c%u00e9ltudatoss%u00e1got, d%u00f6nt%u00e9sk%u00e9pess%u00e9get, felel%u0151ss%u00e9gv%u00e1llal%u00e1st, teremt%u0151 er%u0151t, %u00f6nismeretet, a szakmai kvalit%u00e1sok mellett. Egy %u00f6ntudatos t%u00e1rsadalom k%u00e9pess%u00e9 v%u00e1lik arra, hogy az aktu%u00e1lis tudatoss%u00e1gi szintj%u00e9nek megfelel%u0151 vezet%u0151t kitermelje.A fent le%u00edrtak a hatalom m%u0171k%u00f6d%u00e9s%u00e9nek %u00e1ltal%u00e1nos s%u00e9m%u00e1j%u00e1t mutatj%u00e1k be a m%u00e1trixban, f%u00fcggetlen%u00fcl att%u00f3l, hogy politikai, gazdas%u00e1gi, kultur%u00e1lis, vall%u00e1si vagy egy%u00e9b ter%u00fcletekr%u0151l van sz%u00f3. Az %u00e1ltal%u00e1nos ismertet%u0151jegyeket csak %u00e1rnyalj%u00e1k a vezet%u0151k egy%u00e9ni tulajdons%u00e1gai, illetve a m%u0171k%u00f6d%u00e9si ter%u00fclet. J%u00f3l ismert k%u00f6zmond%u00e1s, hogy vakok k%u00f6z%u00f6tt f%u00e9lszem%u0171 a kir%u00e1ly. Ez%u00e9rt a t%u00e1rsadalom tagjai sz%u00e1m%u00e1ra a legkisebb rossz a legjobb megold%u00e1s. Sosem szabad megfeledkezni arr%u00f3l, hogy az eg%u00e9sz l%u00e9tez%u00e9segy %u00f6nismereti j%u00e1t%u00e9k, amelybe Isten a szabad akaratot, mint a v%u00e9letleneket gener%u00e1l%u00f3 param%u00e9tert kalkul%u00e1lta bele. Ezzel a szabad akarattal helyesen %u00e9lve %u00faj ir%u00e1nyokat lehet nyitni m%u00e9g a legkil%u00e1t%u00e1stalanabb helyzetekben is. Ehhez nem kell m%u00e1s csak tudatoss%u00e1g, az akad%u00e1lyok helyett a lehet%u0151s%u00e9gekre val%u00f3 koncentr%u00e1l%u00e1s.A szem%u00e9lyis%u00e9g helyzete a m%u00e1trixbanAz el%u0151z%u0151 r%u00e9szekb%u0151l m%u00e1r vil%u00e1goss%u00e1 v%u00e1lt, hogy a m%u00e1trixot egy %u00e1ltal%u00e1nos k%u00f6zegk%u00e9nt %u00e9rtelmezz%u00fck, amelybe beletartozik a megfigyel%u00e9s%u00fcnk id%u0151szak%u00e1ban %u00e9ppen fenn%u00e1ll%u00f3 t%u00e1rsadalmi-kultur%u00e1lis-politikai form%u00e1ci%u00f3. A m%u00e1trix teh%u00e1t v%u00e1ltozik a korszakokkal, de az egy%u00e9n %u00e9s a m%u00e1trix viszonya mindig ugyanazokat a k%u00e9rd%u00e9seket veti fel. Nevezetesen, mennyire c%u00e9lszer%u0171, illik vagy hasznos k%u00f6vetni a m%u00e1trix %u00e1ltal megszabott trendvonalakat, %u00e9s mivel j%u00e1r az, ha az egy%u00e9n nem hajland%u00f3 vagy nem tud alkalmazkodni hozz%u00e1? El%u0151sz%u00f6r vizsg%u00e1ljuk meg a k%u00e9t legsz%u00e9ls%u0151s%u00e9gesebb lehet%u0151s%u00e9get.Ha az egy%u00e9n teljes m%u00e9rt%u00e9kben azonosul a m%u00e1trixszal, akkor nem fog konfliktusba ker%u00fclni vele. A legt%u00f6bb esetben akkor k%u00e9pes erre valaki, ha teljesen %u00f6ntudatlanul sodr%u00f3dik az esem%u00e9nyekkel, %u00e9s semmilyen %u00f6n%u00e1ll%u00f3 gondolata nincs a vil%u00e1gr%u00f3l, abban a saj%u00e1t hely%u00e9r%u0151l %u00e9s feladat%u00e1r%u00f3l. A m%u00e1trix egyfajta v%u00e9delem is, azon k%u00edv%u00fclre ker%u00fclni vesz%u00e9lyes. Ez m%u00e9g az %u00e1llatvil%u00e1gb%u00f3l hozott %u00f6szt%u00f6n, a csordaszellem ugyanis korl%u00e1tozott v%u00e9delmet ny%u00fajt a ragadoz%u00f3k ellen. A m%u00e1trix persze mozog, %u00e9s ha valaki csak %u00e1ll benne, akkor k%u00f6nnyen el%u0151fordulhat, hogy a perif%u00e9ri%u00e1ra 
                                
   180   181   182   183   184   185   186   187   188   189   190