Page 68 - Demo

68isten %u00e9s az ember tov%u00e1bb%u00e1 az ember %u00e9s ember k%u00f6z%u00f6tti kapcsolatokat is. Ezek a t%u00f6rv%u00e9nyek a zsid%u00f3k k%u00f6r%u00e9ben m%u00e1ig %u00e9rv%u00e9nyesek (m%u00e1s k%u00e9rd%u00e9s, hogy nem felt%u00e9tlen%u00fcl mindenki tartja be). A t%u00f6rv%u00e9nyek kit%u00e9rnek t%u00e1pl%u00e1lkoz%u00e1si, szexu%u00e1lis, h%u00e1zass%u00e1gi, gazdas%u00e1gi, b%u00fcntet%u00e9si stb. ter%u00fcletekre is. A t%u00f6rv%u00e9nyek betartat%u00e1s%u00e1ra M%u00f3zes b%u00edr%u00e1kat nevezett ki, akikhez vit%u00e1s esetben fordulniuk lehetett a feleknek. A t%u00f6rv%u00e9nyk%u00f6nyvet az %u00f3sz%u00f6vets%u00e9g tartalmazza. Ez M%u00f3zes exoterikus tan%u00edt%u00e1sa.Maga a T%u00f3ra (T%u00f6rv%u00e9ny) %u00edr%u00e1sos form%u00e1ban j%u00f3val M%u00f3zest k%u00f6vet%u0151en j%u00f6tt l%u00e9tre. Tartalmazza az %u00f3sz%u00f6vets%u00e9gben ismertetett M%u00f3zes %u00f6t k%u00f6nyv%u00e9t (amelyeket M%u00f3zesnek tulajdon%u00edtanak), tov%u00e1bb%u00e1 az olvas%u00e1s szab%u00e1lyait (Masora) %u00e9s a hozz%u00e1f%u0171z%u00f6tt magyar%u00e1zatokat (Misna). A leg%u00fajabb kieg%u00e9sz%u00edt%u00e9s (Gemara) a Misn%u00e1val egy%u00fctt alkotja a Talmudot. A kereszt%u00e9nyek az %u00f3sz%u00f6vets%u00e9gben le%u00edrtakat teljesen elfogadj%u00e1k a Szent%u00edr%u00e1suk r%u00e9sz%u00e9nek. A T%u00f3ra %u00e9s a Talmud olyan sz%u00f6vegeket is tartalmaz, amelyeket a zsid%u00f3k M%u00f3zesnek tulajdon%u00edtanak, de eredet%u00fck vitatott, %u00e9s sz%u00e1jhagyom%u00e1ny %u00fatj%u00e1n maradtak fenn. Ezeket a sz%u00f6vegeket a kereszt%u00e9nyek nem fogadj%u00e1k el szent%u00edr%u00e1snak, sok el%u0151%u00edr%u00e1st m%u00e1r J%u00e9zus is kritiz%u00e1lt, mivel dogm%u00e1v%u00e1 merev%u00edtett szab%u00e1lyokk%u00e1 v%u00e1ltak. Napjaink kereszt%u00e9nyei val%u00f3sz%u00edn%u0171leg nem is ismerik ezeket, mivel m%u00e1s vall%u00e1s%u00faak nem tanulm%u00e1nyozhatj%u00e1k %u0151ket. Itt szeretn%u00e9m megjegyezni, miel%u0151tt a rabbik meg%u00e1tkoznak, hogy el%u0151z%u0151 %u00e9leteimben voltam izraelita, teh%u00e1t nem k%u00f6vettem el szents%u00e9gt%u00f6r%u00e9st, amikor a T%u00f3r%u00e1t %u00e9s a Talmudot tanulm%u00e1nyoztam. Mindazon%u00e1ltal nem %u00e1ll sz%u00e1nd%u00e9komban ezekr%u0151l %u00e9rtekezni, %u00e9s nem feladatom ezek megtiszt%u00edt%u00e1sa sem.Kev%u00e9ss%u00e9 elterjedt M%u00f3zes ezoterikus tan%u00edt%u00e1sa, amely a kabbala hagyom%u00e1nyaiban maradt fenn, ami eredetileg sz%u00e1jhagyom%u00e1ny %u00fatj%u00e1n terjed%u0151, titkos tan%u00edt%u00e1s volt, %u00e9s jelenleg is csak hi%u00e1nyosan hozt%u00e1k nyilv%u00e1noss%u00e1gra. Nem v%u00e9letlen, hogy az izraelit%u00e1k f%u00e9ltve %u0151rzik ezt a titkot, hiszen ennek a tud%u00e1snak a felhaszn%u00e1l%u00e1s%u00e1val k%u00f6zvetlen kapcsolatba lehet l%u00e9pni isten k%u00fcl%u00f6nb%u00f6z%u0151 aspektusaival. Mivel azonban titok a val%u00f3s%u00e1gban nem l%u00e9tezik, %u00edgy minden sz%u00fcks%u00e9ges tud%u00e1st megkap az, aki isten szolg%u00e1latra elhivatott.A Kabbal%u00e1nak csak az elm%u00e9leti r%u00e9sze l%u00e9tezik k%u00f6zz%u00e9tett form%u00e1ban. Els%u0151 a teremt%u00e9sre %u00e9s annak t%u00f6rv%u00e9nyeire (Beresit) vonatkozik %u00e9s a Sefer jecira tartalmazza. A m%u00e1sodik r%u00e9sz isten l%u00e9nyege %u00e9s megnyilv%u00e1nul%u00e1si form%u00e1i (Merkaba) a Zaharban tal%u00e1lhat%u00f3 meg. Szeretn%u00e9m azonban hangs%u00falyozni, hogy ezek a tartalmak misztikus spekul%u00e1ci%u00f3k, j%u00f3 r%u00e9sz%u00fck az ember elme-tudatoss%u00e1g %u00e1llapot%u00e1ban megalkotott elk%u00e9pze-