Page 35 - Demo

35vil%u00e1got ugyanazok az egyetemes t%u00f6rv%u00e9nyek hatj%u00e1k %u00e1t, amelyek nem azonosak sem a vil%u00e1gi, sem a vall%u00e1si t%u00f6rv%u00e9nyekkel. Ez ut%u00f3bbiak csak az egyetemes t%u00f6rv%u00e9nyek sz%u0171kre szabott adapt%u00e1ci%u00f3i, a tudatlans%u00e1g k%u00f6t%u0151erej%u00e9ben verg%u0151d%u0151 teremtm%u00e9nyek sz%u00e1m%u00e1ra. A vall%u00e1si t%u00f6rv%u00e9nyek eredetileg az%u00e9rt sz%u00fclettek, hogy megk%u00f6nny%u00edts%u00e9k a szenved%u0151knek a nagy utaz%u00e1st az %u00c9letfolyamban. 1.18. Az eg%u00e9sz teremt%u00e9snek van egy t%u00fck%u00f6rvil%u00e1ga (alacsonyabb vil%u00e1gok), amely automatikusan j%u00f6n l%u00e9tre, amikor a kett%u0151ss%u00e9g megjelenik. A dualit%u00e1s, bizonyos ideig, lehet%u0151v%u00e9 teszi, az \\ v%u00e1laszok egyidej%u0171 l%u00e9tez%u00e9s%u00e9t.Mindh%u00e1rom vil%u00e1g t%u00fckr%u00f6z%u0151dik a t%u00fck%u00f6rs%u00edkra. Az als%u00f3 vil%u00e1gok %u00e1rny%u00e9kbirodalmak, amelyek automatikusan j%u00f6nnek l%u00e9tre, mivel a f%u00e9ny bevil%u00e1g%u00edtja a teremtett vil%u00e1gokat. Az als%u00f3 vil%u00e1gok pont annyira val%u00f3s%u00e1gosak, mint az %u00e1rny%u00e9kok a naps%u00fct%u00e9sben. A f%u00e9ny %u00e9s %u00e1rny%u00e9k (f%u00e9nyhi%u00e1ny) egy%u00fcttesen hozza l%u00e9tre a du%u00e1lis vil%u00e1got. A du%u00e1lis vil%u00e1g lehet%u0151v%u00e9 teszi azt, hogy a t%u00e9zis, %u00e9s annak a tagad%u00e1sa, az antit%u00e9zis egyidej%u0171leg legyen jelen. A t%u00e9zis%u2013antit%u00e9zis nem egyszer%u0171en egym%u00e1snak ellentmond%u00f3 %u00e1ll%u00edt%u00e1sokat jel%u00f6l, hanem egym%u00e1ssal ellent%u00e9tes %u00e9lethelyzetek v%u00e1laszthat%u00f3 megtapasztal%u00e1s%u00e1t (pl. elfogad%u00e1s vagy elutas%u00edt%u00e1s, megbocs%u00e1jt%u00e1s vagy neheztel%u00e9s kinyilv%u00e1n%u00edt%u00e1s%u00e1t). A du%u00e1lis vil%u00e1g teh%u00e1t nem m%u00e1s, mint a t%u00e9zist %u00e9s az antit%u00e9zist k%u00e9pvisel%u0151 emberi l%u00e9nyek harca az%u00e9rt, hogy tudatukban l%u00e9trej%u00f6hessen a szint%u00e9zis, amely az ellentmond%u00e1sok felold%u00e1sa egy magasabb felismer%u00e9s f%u00e9ny%u00e9ben. A t%u00e9zist%u2013antit%u00e9zist a tov%u00e1bbiakban csak igen%u2013nem helyzetekk%u00e9nt %u00e9rtelmezz%u00fck.1.19. A dualit%u00e1s a teremt%u00e9sf%u00fcggv%u00e9ny megold%u00e1s%u00e1nak el%u00e1gaz%u00e1s%u00e1t jelenti a param%u00e9tert%u00e9rben, ahol az eredetileg egy stabil megold%u00e1s k%u00e9t stabil megold%u00e1sra hasad, m%u00edg az eredeti instabill%u00e1 v%u00e1lik.A teremt%u00e9sf%u00fcggv%u00e9nyt %u00fagy kell elk%u00e9pzelni, mint a strukt%u00fara k%u00e9pz%u0151d%u00e9s jelens%u00e9g%u00e9nek matematikai le%u00edr%u00e1s%u00e1t, azzal a k%u00fcl%u00f6nbs%u00e9ggel, hogy sokkal t%u00f6bb a param%u00e9ter, de egy adott teremt%u00e9si ciklusban nem v%u00e9gtelen. Egy eredetileg homog%u00e9n mez%u0151b%u0151l, form%u00e1k, alakzatok j%u00f6nnek l%u00e9tre, amelyek adott t%u00f6rv%u00e9nyszer%u0171s%u00e9geket k%u00f6vetve %u00f6n%u00e1ll%u00f3an kezdenek