Page 124 - Demo

124A probl%u00e9ma, amely minden m%u00e1s probl%u00e9ma forr%u00e1sa A r%u00e9sz %u00e9s eg%u00e9sz %u00f6sszef%u00fcgg%u00e9seSok spiritu%u00e1lis tan%u00edt%u00f3 a tudatlans%u00e1got tartja minden probl%u00e9ma forr%u00e1s%u00e1nak. M%u00e1sok pedig %u00e9ppen a f%u00f6l%u00f6sleges tud%u00e1st. A tud%u00e1s m%u00e9rt%u00e9ke dr%u00e1mai fejl%u0151d%u00e9st mutatott az elm%u00falt %u00e9vezredek sor%u00e1n, a tudatlans%u00e1g m%u00e9gsem cs%u00f6kkent. F%u00f6l%u00f6sleges tud%u00e1s pedig nincs, mert minden ismeret k%u00f6zelebb visz %u00f6nmagunk megismer%u00e9s%u00e9hez. Az %u00e9n v%u00e9lem%u00e9nyem: A probl%u00e9ma, amely minden m%u00e1s probl%u00e9ma forr%u00e1sa a r%u00e9sztud%u00e1s, ha azt teljes tud%u00e1snak v%u00e9lj%u00fck. A tov%u00e1bbiakban ezt a n%u00e9zetet szeretn%u00e9m p%u00e9ld%u00e1kon kereszt%u00fcl kifejteni.R%u00e9sztud%u00e1st haszn%u00e1lunk akkor is, ha elhanyagol%u00e1ssal %u00e9l%u00fcnk. Pl., ha egy k%u00f6r alak%u00fa medenc%u00e9t akarunk %u00e9p%u00edteni, b%u0151ven elegend%u0151 a p%u00ed %u00e9rt%u00e9k%u00e9t k%u00e9t tizedes pontoss%u00e1ggal figyelembe venni, mert a k%u0151m%u0171vesnek %u00fagyis megcs%u00faszik a keze, %u00e9s ezzel nagyobb hib%u00e1t k%u00f6vet el, mint ami az elhanyagol%u00e1sb%u00f3l ad%u00f3dik. A tudom%u00e1ny gyakran %u00e9l az elhanyagol%u00e1s eszk%u00f6z%u00e9vel, l%u00e9nyeg%u00e9ben minden elm%u00e9let %u2012 m%u00e9g a k%u00e9pletbe foglalhat%u00f3k is %u2012 csak r%u00e9szben %u00edrj%u00e1k le a tapasztalati vil%u00e1g jelens%u00e9geit. Mindig vannak kisz%u00f3r%u00f3 adatok, amelyek nem illenek bele az elm%u00e9letbe. %u00c9ppen ez%u00e9rt minden elm%u00e9letet a v%u00e9gtelens%u00e9gig tov%u00e1bb lehet fejleszteni. Viszont minden tudom%u00e1nyos k%u00e9rd%u00e9s megv%u00e1laszol%u00e1sa legal%u00e1bb t%u00edz %u00fajabb k%u00e9rd%u00e9st gener%u00e1l. Ilyenkor vet%u0151dik fel, hogy akkor mi %u00e9rtelme van, %u00e9s meddig lehet ezt folytatni? Egy bizonyos bonyolults%u00e1gi fok ut%u00e1n a tapasztalati vil%u00e1g le%u00edr%u00e1sa olyan %u00f6sszetett%u00e9 v%u00e1lik, hogy senki sem tudja %u00e1tl%u00e1tni, ez%u00e9rt mindig sz%u00fcletnek %u00fajabb modellek, amelyek az elm%u00e9let egy r%u00e9sz%u00e9t leegyszer%u0171s%u00edtve elemzik tov%u00e1bb. A modellalkot%u00e1s %u00fagy m%u0171k%u00f6dik, hogy bizonyos %u00f6sszef%u00fcgg%u00e9seket elhanyagolunk, m%u00e1sokat be%u00e9p%u00edt%u00fcnk, majd a modellt kipr%u00f3b%u00e1ljuk. A pr%u00f3ba sor%u00e1n kider%u00fcl, hogy a modell mennyire %u00edrja le a modellezni k%u00edv%u00e1nt val%u00f3s%u00e1gelemet, %u00e9s hogy jogos volt-e az elhanyagol%u00e1s. %u00cdgy a modell l%u00e9p%u00e9sr%u0151l l%u00e9p%u00e9sre fejl%u0151dik, am%u00edg megsz%u00fcletik az a minim%u00e1lis v%u00e1ltozat, ami m%u00e9g visszaadja az %u00f6sszef%u00fcgg%u00e9s l%u00e9nyeg%u00e9t. Ezt a j%u00e1t%u00e9kot mindenki alkalmazza, ak%u00e1r akarja, ak%u00e1r nem, ak%u00e1r tudatosan, ak%u00e1r %u00f6ntudatlanul. Ha %u00edgy van, akkor %u00e9rdemes megtanulni a j%u00e1t%u00e9k alapelveit. Minden j%u00e1t%u00e9kot akkor kezd %u00e9lvezni az ember, ha m%u00e1r ismeri a j%u00e1t%u00e9kszab%u00e1lyokat. Ennek ismerete n%u00e9lk%u00fcl a j%u00e1t%u00e9kb%u00f3l az ember