Page 156 - Demo

156szerint %u00e9rtelmezi %u2012 %u00e9s egy tud%u00e1ssal rendelkez%u0151 mester k%u00f6z%u00f6tt. A miszt%u00e9rium iskola magja olyan val%u00f3di, bels%u0151 tud%u00e1ssal rendelkez%u0151 %u00f6nmegval%u00f3s%u00edtottakb%u00f3l kellene %u00e1lljon, akik id%u0151r%u0151l id%u0151re k%u00e9pesek a vall%u00e1sos elme-mint%u00e1t %u00e1tform%u00e1lni, a korhoz igaz%u00edtani. Ha ez valamilyen okb%u00f3l elmarad, akkor az adott vall%u00e1s ki%u00fcresedik, majd %u00faj vall%u00e1si mozgalom indul, amely egy-egy dogm%u00e1v%u00e1 merevedett t%u00e9tel fel%u00fclvizsg%u00e1lat%u00e1val j%u00e1r egy%u00fctt. Ez a folyamat pontosan %u00fagy zajlik, mint egy materi%u00e1lis tudom%u00e1nyter%u00fclet fejl%u0151d%u00e9se. A tudom%u00e1nyban vannak axi%u00f3m%u00e1k, amelyeket bizony%u00edt%u00e1s n%u00e9lk%u00fcl fogadunk el helyesnek, id%u0151nk%u00e9nt ilyen axi%u00f3m%u00e1k megd%u0151lnek, %u00e9s %u00faj lend%u00fcletet kap a fejl%u0151d%u00e9s. A spiritu%u00e1lis-szellemi tudom%u00e1nyokban (pl. az ontol%u00f3gi%u00e1ban = l%u00e9telm%u00e9leti filoz%u00f3fia) hasonl%u00f3 a helyzet. Itt szellemi-filoz%u00f3fiai %u00faton %u00e9s az eddig felhalmozott tud%u00e1sanyag %u00fajra%u00e9rtelmez%u00e9s%u00e9vel, valamint id%u0151nk%u00e9nt egy-egy %u00f6nmegval%u00f3s%u00edtott zseni szem%u00e9lyes megtapasztal%u00e1sa %u00e1ltal t%u00f6rt%u00e9nnek a fejl%u0151d%u00e9sbeli ugr%u00e1sok. Persze mindezeket itt is el kell fogadtatni a t%u00f6bbiekkel, ami m%u00e1r a m%u00faltban sem volt egyszer%u0171. %u00c9ppen ez%u00e9rt egy-egy ilyen min%u0151s%u00e9gi ugr%u00e1st %u00e9vsz%u00e1zadokig kell el%u0151k%u00e9sz%u00edteni, %u00e9vezredekig tart, m%u00edg elterjed, k%u00f6zben dogmatiz%u00e1l%u00f3dik, %u00e9s mikorra %u00e1ltal%u00e1nosan elfogadott%u00e1 v%u00e1lik, el is avul. Ez al%u00f3l egyetlen vall%u00e1s sem kiv%u00e9tel, noha a k%u00e9pvisel%u0151ik mindegyiket kiv%u00e9telesnek nyilatkoztatj%u00e1k ki.Visszat%u00e9rve a szem%u00e9lyes megtapasztal%u00e1saimhoz, a keleti miszt%u00e9rium iskol%u00e1kban vagy a szem%u00e9lytelen tudatr%u00e9tegekben val%u00f3 felold%u00f3d%u00e1st, vagy egy szem%u00e9lyes istenaspektushoz val%u00f3 ragaszkod%u00e1st mutattak az %u00f6nmegval%u00f3s%u00edt%u00e1si %u00fat v%u00e9gs%u0151 c%u00e9ljak%u00e9nt. A buddhizmus volt az a kiv%u00e9tel, amely ett%u0151l t%u00e1volabbra mutatott, %u00e9s ez%u00e9rt mindenk%u00e9ppen ki kellett pr%u00f3b%u00e1lnom. %u00cdgy Kr. u. 1250-1300 k%u00f6r%u00fcl a tibeti buddhist%u00e1k k%u00f6z%u00e9 inkarn%u00e1l%u00f3dtam, hogy elm%u00e9leti %u00e9s gyakorlati ismeretekre tegyek szert ezen az %u00faton.Minden ember keresi a megold%u00e1st, hogyan tudna kiutat tal%u00e1lni az evil%u00e1gi l%u00e9tez%u00e9s szenved%u00e9sei al%u00f3l. A kereszt%u00e9nys%u00e9g vagy a hinduizmus a szenved%u00e9sek elvisel%u00e9s%u00e9t aj%u00e1nlja az embereknek, %u00e9s %u00fagy tekint ezekre, mint az emberi %u00e9let velej%u00e1r%u00f3ira. A hinduizmusban az el%u0151z%u0151 %u00e9letek eredm%u00e9nyeinek tekintik a jelenlegit (az el%u0151z%u0151 %u00e9letek karm%u00e1i miatt kell szenvedn%u00fcnk), a kereszt%u00e9nys%u00e9g %u00e1ltal%u00e1nosan elfogadott n%u00e9zetrendszere szerint pedig a szenved%u00e9st az Isten orsz%u00e1g%u00e1ba val%u00f3 bel%u00e9p%u00e9s el%u0151felt%u00e9tel%u00e9nek tartj%u00e1k, mondv%u00e1n, hogy a b%u0171neink%u00e9rt %u00edgy vezekl%u00fcnk, %u00e9s ha levezekelt%u00fck, akkor kiny%u00edlik az ajt%u00f3.