Page 91 - Demo

91nem siker%u00fclt megtal%u00e1lni, mert minden egyes vil%u00e1gtan%u00edt%u00f3t k%u00f6vet egy m%u00e1sik vil%u00e1gtan%u00edt%u00f3, aki %u00fajra fogalmazza a v%u00e1laszokat, %u00e9s sok esetben homlokegyenest ellenkez%u0151 t%u00e9nymeg%u00e1llap%u00edt%u00e1sokat tesz ugyanazzal a k%u00e9rd%u00e9s kapcsolatban. Lehets%u00e9ges persze, hogy ezek az ellentmond%u00e1sok l%u00e1tsz%u00f3lagosak, %u00e9s a mi korl%u00e1tozott felfog%u00f3k%u00e9pess%u00e9g%u00fcnk okozza, hogy nem l%u00e1tjuk meg az azonoss%u00e1got. %u00c9ppen ez%u00e9rt az is %u0151sid%u0151k %u00f3ta megfigyelhet%u0151 tendencia, hogy a vall%u00e1sok, filoz%u00f3fi%u00e1k bels%u0151 mozg%u00e1sa id%u0151nk%u00e9nt elk%u00fcl%u00f6n%u00fcl%u00e9si, m%u00e1skor pedig, k%u00f6zeled%u00e9si folyamatokhoz vezet. %u00cdgy minden vall%u00e1s vagy filoz%u00f3fia egy id%u0151 ut%u00e1n %u00e1gazatokra bomlik, %u00e9s ezek %u2212 bizonyos alapelvek megtart%u00e1sa mellett %u2212 a t%u00f6bbi elk%u00fcl%u00f6n%u00fclten l%u00e9tez%u0151 vall%u00e1s, filoz%u00f3fia tan%u00edt%u00e1sait%u00f3l %u00f6nmagukatelhat%u00e1rolni igyekeznek, vagy %u00e9pp ellenkez%u0151leg, integr%u00e1lni k%u00edv%u00e1nj%u00e1kazok tan%u00edt%u00e1sait. Sokszor egyes ir%u00e1nyzatok lev%u00e1l%u00e1sa, %u00f6n%u00e1ll%u00f3 tov%u00e1bbfejl%u0151d%u00e9se, vagy m%u00e1s ir%u00e1nyzatokkal t%u00f6rt%u00e9n%u0151 %u00f6sszeolvad%u00e1sa k%u00f6vetkezik be.Mind a buddhizmusnak; mind a kereszt%u00e9nys%u00e9gnek sz%u00e1mos ir%u00e1nyzata l%u00e9tezik. Sok esetben ezek a v%u00e1ltozatok a buddhizmuson %u00e9s a kereszt%u00e9nys%u00e9gen bel%u00fcl is egym%u00e1snak ellentmond%u00f3 tan%u00edt%u00e1sokat fogalmaznak meg olyannyira, hogy a buddhizmus egyes ir%u00e1nyzatai k%u00f6zelebb %u00e1llnak a kereszt%u00e9nys%u00e9g egyes ir%u00e1nyzataihoz, mint mag%u00e1hoz a buddhizmushoz. %u00c9ppen ez%u00e9rt rendk%u00edv%u00fcl neh%u00e9z, de ugyanakkor rendk%u00edv%u00fcl hasznos is elemezni ezeket az elt%u00e9r%u00e9seket %u00e9s azonoss%u00e1gokat. Az elemz%u00e9s haszna abban a szellemi fejl%u0151d%u00e9si folyamatban krist%u00e1lyosodik ki, ami az elemz%u00e9st k%u00f6vet%u0151en az alkot%u00f3ban megsz%u00fcletik. Minden elemz%u00e9s kezdet%u00e9n v%u00e1lasztani kell egy kiindul%u00f3pontot: mit hasonl%u00edtok %u00f6ssze mivel? M%u00e1sr%u00e9szt nem %u00e1rt megfogalmazni egy c%u00e9lkit%u0171z%u00e9st, vagyis, megfogalmazni az elemz%u00e9s c%u00e9lj%u00e1t. V%u00e9gezet%u00fcl hasznos, ha az elemz%u0151 kiv%u00e1laszt, vagy kialak%u00edt egy m%u00f3dszert, aminek a seg%u00edts%u00e9g%u00e9vel a kiindul%u00f3pontt%u00f3l eljut a c%u00e9lhoz. Min%u00e9l pontosabban defini%u00e1ltak ezek az alapk%u00f6vek, ann%u00e1l biztosabb a siker, vagyis, hogy az elemz%u00e9s val%u00f3ban eredm%u00e9nyre vezet.Jelen esetben kiindul%u00f3pontnak a buddhizmus %u00e9s a kereszt%u00e9nys%u00e9g leg%u0151sibb form%u00e1j%u00e1nak %u00f6sszehasonl%u00edt%u00e1s%u00e1t v%u00e1lasztottam, vagyis azt az %u00e1llapotot, amikor m%u00e9g nem kell ir%u00e1nyzatokkal sz%u00e1molni. C%u00e9lkit%u0171z%u00e9sk%u00e9nt pedig azt fogalmaztam meg, hogy az ellentmond%u00e1sok %u00e9s azonoss%u00e1gok elemz%u00e9s%u00e9vel egy olyan magasabb szint%u0171 meg%u00e9rt%u00e9shez szeretn%u00e9k eljutni, amely az ellentmond%u00e1sokat k%u00e9pes lesz feloldani. Gyakorlati m%u00f3dszerk%u00e9nt, pedig az %u00f3kori g%u00f6r%u00f6g%u00f6k %u00e1ltal felismert dialektika szol-