Page 27 - Demo

271.15.dr%u0325%u1e63%u1e6da anu%u015bravika vi%u1e63aya vitr%u0325%u1e63%u1e47asya va%u015b%u012bk%u0101rasa%u1e41j%u1e47%u0101 vair%u0101gyamA szent%u00edr%u00e1sokon alapul%u00f3 /anu%u015bravika/ meg%u00e9rt%u00e9s /dr%u0325%u1e63%u1e6da/az %u00e9lvezet t%u00e1rgy%u00e1r%u00f3l /vi%u1e63aya/, el%u00e9gedetts%u00e9get /vitr%u0325%u1e63%u1e47asya/, vil%u00e1gi v%u00e1gyakt%u00f3l mentes /vair%u0101gyam/, al%u00e1rendelt (ir%u00e1ny%u00edtott) tudatot /va%u015b%u012bk%u0101rasa%u1e41j%u1e47%u0101/ (eredm%u00e9nyez).A szent%u00edr%u00e1sokon alapul%u00f3 meg%u00e9rt%u00e9s az %u00e9lvezet t%u00e1rgy%u00e1r%u00f3l el%u00e9gedetts%u00e9get, vil%u00e1gi v%u00e1gyakt%u00f3l mentes, al%u00e1rendelt (ir%u00e1ny%u00edtott) tudatot eredm%u00e9nyez.%u00c9rtelmez%u00e9s:Ezen tan%u00edt%u00e1sok szerint a j%u00f3ga az elme-tudat mozg%u00e1sainak (m%u00f3dosul%u00e1sainak), a gondolathull%u00e1moknak a lecsendes%u00edt%u00e9se(szab%u00e1lyoz%u00e1sa). Amikor ez megval%u00f3sul, a szeml%u00e9l%u0151 saj%u00e1t val%u00f3di term%u00e9szet%u00e9ben (%u00d6nval%u00f3, atman) tart%u00f3zkodik. Ellenkez%u0151 esetben a megfigyel%u0151 egy olyan tudat%u00e1llapotban mer%u00fcl el, amelyet az elme ingadoz%u00e1sai, gondolathull%u00e1mai jellemeznek.Mivel a magasabb tudat%u00e1llapotot csak az elme ellen%u0151rz%u00e9s%u00e9vel lehet el%u00e9rni, Patanjali nagy jelent%u0151s%u00e9get tulajdon%u00edt az elme tev%u00e9kenys%u00e9g megismer%u00e9s%u00e9nek. Patanjali az elm%u00e9ben zajl%u00f3 folyamatokat %u00f6t csoportra osztja. Ezek a gondolathull%u00e1mok lehetnek kellemetlenek (f%u00e1jdalmasak) vagy kellemesek (f%u00e1jdalommentesek).Ezek a megk%u00fcl%u00f6nb%u00f6ztetett elmetev%u00e9kenys%u00e9gek a k%u00f6vetkez%u0151k: 1) igaz, helyes tud%u00e1s (pram%u0101%u1e47a); 2) ennek ellent%u00e9te (viparyaya) hamis, helytelen tud%u00e1s; 3) fikci%u00f3, k%u00e9pzeletbeli tud%u00e1s, fant%u00e1zi%u00e1l%u00e1s (vikalpa); 4) m%u00e9ly alv%u00e1s (nidr%u0101); 5) eml%u00e9kez%u00e9s (smr%u0325taya%u1e25).1) A helyes tud%u00e1s sz%u00e1rmazhat saj%u00e1t bels%u0151 megismer%u00e9sb%u0151l, m%u00e1sok val%u00f3s tud%u00e1s%u00e1b%u00f3l, %u00e9s a val%u00f3s tud%u00e1ssal rendelkez%u0151k sz%u00f3beli kijelent%u00e9sein alapul%u00f3 tud%u00e1sb%u00f3l. M%u00e1s szavakkal h%u00e1rom m%u00f3dja van a val%u00f3di tud%u00e1s megszerz%u00e9s%u00e9nek: a) saj%u00e1t tapasztalatb%u00f3l sz%u00e1rmaz%u00f3 (k%u00f6zvetlen); b) k%u00f6vetkeztet%u00e9sb%u0151l kapott (k%u00f6zvetett, levezetett); c) tan%u00fas%u00e1gt%u00e9telb%u0151l (szent%u00edr%u00e1sokb%u00f3l), megvil%u00e1gosodott b%u00f6lcsek %u00e1ll%u00edt%u00e1s%u00e1b%u00f3l ered%u0151. 2) Ezzel szemben, a helytelen tud%u00e1s a helyes tud%u00e1son (a val%u00f3s%u00e1gon)alapul, de abb%u00f3l a megfigyel%u0151 hamis k%u00f6vetkeztet%u00e9seket von le. Helytelen tud%u00e1sr%u00f3l akkor besz%u00e9l%u00fcnk, ha a megismer%u00e9s t%u00e1rgy%u00e1t f%u00e9lre%u00e9rtelmezik; nem ismerik fel annak val%u00f3di term%u00e9szet%u00e9t, %u00e9s ez%u00e9rt t%u00e9ves k%u00f6vetkeztet%u00e9sre jutnak.3) A fikci%u00f3 olyan k%u00e9pzeletbeli ismeret, amelynek nincs val%u00f3s%u00e1galapja, %u00e9s a k%u00f6vetkeztet%u00e9sek is val%u00f3tlanok. Ez csak a verb%u00e1lis