Van egy régi „tanítványom”… Az ő történetének tanulságait foglaltam össze. Hogyan is nevezzem, amikor ő a mesterének tart, de sohasem követte egyetlen útmutatásomat sem. Amúgy, csak akkor jutok eszébe, amikor pénzzavarba kerül. Mint ahogy most is. Érdekes dolog ez a „mester-ség”… Egyes „tanítványok” tőlem várják az anyagi segítséget, mások, akik „gyógyítók”, az egészséget, és ha bajban vannak, akkor útmutatást. Amikor meg azt mondom, hogy kövessétek az én életformámat, és gyertek el, hogy megtanuljátok, akkor azt válaszolják: Mi a NAGY mestereket követjük, és tőlük tanulunk! Hol vannak, most azok a nagy mesterek, akik isteni (félisteni) inkarnációnak tartják magukat? Egyik sem tud megküzdeni még a koronavírussal sem… 

Na de térjünk vissza a „tanítványra”. A tanítvány húsz éve alkoholista, drogos, dohányzik, depressziós és szívbeteg. Elsők között repült a közfoglalkoztatásból. Hónapok óta semmi jövedelme, se fűtés, se meleg víz, telefonálni nincs miből. A rendelő bezárt, a gyógyszerét sem tudja felíratni, bár úgysem lenne pénze kiváltani. Kaptam tőle egy 16 oldalas levelet, amelyben leírja a helyzetét. Nekem, aki 15 éve nem láttam. Nyilván én vagyok az utolsó szalmaszál, már mindenki elküldte valahova, bennem reménykedik. Mit is tehetnék? Annyi pénzt úgysem tudok küldeni, hogy elég legyen. Amikor legutóbb küldtem pénzt és ételutalványt, a lelkére kötöttem, hogy a pénzből edényeket vegyen, amiben tud főzni, mert úgy sokkal olcsóbb, még ételrecepteket is kapott. Persze a pénz elitta. Úgy döntöttem nem támogatom tovább. Még így is jobb helyzetben van, mint sokan mások, mert van hol laknia, és napi egyszeri étkezést kap az ingyenkonyhán. 

Egy hét múlva kaptam egy 36 oldalas levelet, egy még részletesebb beszámolót, és itt kezdődik a lényeg. Mivel sem piára, sem drogra, sem gyógyszerre nincs pénze, egyszerre kezdődtek nála mindezek elvonási tünetei. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hetek óta éber hallucinációktól szenved. Embereket lát, akik nincsenek ott, beszélnek hozzá, vizsgáztatják, csicskáztatják, meg akarják ölni, vagy épp ellenkezőleg meg akarják menteni, mindeközben mardossa az önvád, és attól fél, hogy megőrül. 

Ez egy utazás a tudatalatti eddig elfojtott dimenzióiba, ami már kinyílt az alkohol és a drog hatására, csak mindig újra rá kellett inni, hogy ne kelljen vele szembenézni. Ugyanez történik a halál után is, egy utazás a pszichedelikus világban (bardó), csak ő most életében éli át. A hallucinációi az általa megtekintett thrillerek, fantasyk egy sajátos montázsa, helyenként még ismert szituációk is felismerhetők. Ebből két dolog következik: egyrészt látható, hogy milyen mértékben mérgezik a tudatalattit ezek a filmek, másrészt a filmek alkotói ugyancsak delíriumos állapotban szembesülhettek a megfilmesített jelenetekkel. „Tanítványunk” kiutat keres a hallucinációkból. Arra gondol, hátha a zene… Sok jó zenét összegyűjtött (Mercury, Jackson …). Döbbenten tapasztalja, hogy ezektől még rosszabb állapotba kerül. Hiába „jó” a zene, ha ő ebben az állapotában a szerzők tudatállapotával rezonáns. Kétségbeesetten keres egy angyalos meditációs zenét. Volt neki, csak letörölte, kellett a hely másnak. És akkor megtalálja magnókazettán, és még van is mivel lejátszania. Megnyugvást talál benne. Az írás is jó ötlet. Magasabb tudatállapotba emeli, mert koncentrálnia kell a betűk formálására, és a gondolatok megfogalmazására, kiemeli a tudatalattiból. Így telnek a hetek. Közben kétszer kap (majdnem) infarktust, orvosi ellátás híján, ki tudja (vagy kit érdekel)? 

A levél a hallucinációk ellenére egészen konzisztens. Érzékelhető, hogy legalább időnként kilát belőlük, tudja, hogy nem valóság, nem merül el benne teljesen. Köszönhető ez az írásaimnak, amelyeket elolvasott, amelyeket ingyen a rendelkezésére bocsájtottam. Ő köszöni, én meg tudom, mert nem véletlenül tanítom a magasabb tudatosság elérésének módját. 

Mit nyert ez az ember mindezen megtapasztalásokkal? Megszabadult a félelmeitől, amelyek ellen eddig gyógyszert szedett. Megszabadult az alkohol és drog függőségétől, sőt még a szívgyógyszer is fölöslegessé vált. Ha egyszer két hónapig nem szedte, és túlélte, utána már minek? Ez egy új élet kezdete lehet a számára. Drukkoljunk neki, hogy sikerüljön! Ezt már támogatom! 

„Ez szerzetesek a szenvedés nemes igazsága: születni szenvedés, öregnek lenni szenvedés, betegnek lenni szenvedés, meghalni szenvedés, nem kedvessel lenni szenvedés, kedvestől elválasztva lenni szenvedés, óhajtottat el nem érni szenvedés, ─ szóval a személyiségnek a léthez tapadást okozó öt eleme szenvedés.” „Ez szerzetesek a szenvedés keletkezésének nemes igazsága: a szenvedés oka a szomj, amely egyik újjászületésből a másikba visz s örömmel és vágyakozással párosulva ebben is, abban is kedvét találja, ─ a gyönyör szomjazása, a keletkezés szomjazása, az elmúlás szomjazása.” (Gautama Siddhartha Buddha)

Rhasoda Varga Margit
(UKTM vezetőmester)
Budapest, 2021