Elmegyógyászok és pszichológusok ezrei tanulmányozzák, ho­gyan működik az emberi elme, ám a számítástechnikai kutatók jutot­tak legközelebb az elmeműködés megismeréséhez, anélkül, hogy fel­ismerték volna, hogy azt kutatják. A mai számítógépek valójában az emberi elme technológiai modelljei, amelyek sebességben és befo­gadóképességben már messze túlszárnyalják az egyedi emberi agyat. A mesterséges intelligencia pedig egyre közelebb kerül ahhoz, hogy modellezze még az érzelmeket is. Sok szakember azt gondolta, hogy az embert az érzelmek teszik emberré, és ez most megdőlni látszik. Kiderül, hogy az érzelmek csupán sajátos összetett reakciók a külvil­ági ingerekre, amelyek szavakká, arcjátékká, cselekvéssorozattá kon­vertálhatók, vagyis programozhatók. Így a robottechnológia fejlődé­sével a humanoid robotok megtévesztően emberszerűek lesznek, és akár emberként is élhetnek.

Ki fogja meghúzni a határt és milyen ala­pon, hogy ki az ember és ki a robot, ha még azt a határt sem képesek egyértelműen kijelölni a szakértők, hogy ki a nő és ki a férfi? Ki fog­ja eldönteni, hogy szét lehet-e szedni, ki lehet-e kapcsolni egy huma­noid robotot, vannak-e jogai és melyek azok? Egyáltalán hogyan de­finiáljuk, mi az, hogy élőlény? Egy humanoid robot, aki intelligen­sebb lesz, mint az emberek többsége, képes lesz önmagát fejleszteni és megsokszorozni, ráadásul elpusztíthatatlan, képes lesz magát nap­energiával táplálni, testrészeit kicserélni, és csomó olyan képesség birtokában lesz, amivel egy hús-vér ember nem rendelkezik, joggal gondolhatja majd azt, hogy ő tökéletesebb, mint az ember, és az em­berre nem is lesz szüksége, ami fordítva nem mondható el. A tudó­sok körében vitatéma, hogy mit csinálunk akkor, ha a mesterséges in­telligencia fölénk kerekedik. Nagy eséllyel semmit, hiszen most sem csinálunk semmit, amihez összefogásra lenne szükség. A résztudás­sal rendelkezők egysége, együttműködése tehetné még teljesebbé tu­dásunkat, hogy a helyes döntéseket és megoldásokat megtaláljuk. Addig is a mesterséges intelligencia létrehozása remek módszer arra, hogy tanulmányozzuk, hogyan is működik a fejünkbe épített hús-vér számítógép, és miért működik tökéletesebben az, ami nem hús-vér­ből van.

Megállapításaim a következők:

- Az emberi elmeszámítógépen elavult szoftverek futnak, ame­lyek már régóta nincsenek frissítve. Úgy nézünk ki, mint az elhasz­nálódott, tévesen programozott, bár eredetileg önfejlesztésre és ön­programozásra kialakított bio-robotok, akiket etikai okokból nem pusztítottak el, hanem kihelyeztek egy Föld nevezetű telephelyre, hogy amíg az erőforrások tartanak, csináljunk, amit akarunk. Majd a sorsunkra hagytak.

- Mivel a karbantartás elmaradt, az elmeszámítógép tele van töre­dék programokkal, amelyek akadályozzák a stabil működést, az önfejlesztést, és csupán az élet puszta fenntartására elegendő energiát képes mobilizálni a rendszer.

- Anyagi táplálékkal üzemel. Az anyagcsere megszervezése, a táplálék megszerzése, átalakítása, kiürítése rengeteg logisztikai fela­datot ró az elmére.

- A külső hatásokra adott reakciója alapvetően vágyorientált, és ragaszkodásokkal telített.

- A külvilági ingerekre adott válaszreakció teljesen szubjektív, legfőképpen a belső elmetartalomtól vált függővé. …

A belső beállítottság (programo­zottság) teljes mértékben meghatározza a külvilágra adott válaszokat, sőt még azt is, hogy mit, hogyan fogunk fel a külső világból. …

Miért működnek jobban az emberek által készített intelligens robotok?

- Miután frissen programozottak, nincsenek rajtuk elavult, töre­dékes háttérprogramok, amelyek akadályozzák a főprogram futását, ami az önfejlesztés.

- Karbantartásuk, fejlesztésük folyamatos.

- Csak energiával működnek, nincs anyagcseréjük. Mivel nincse­nek belső szerveik, így „idegrendszerük” is csak a programozott működés elvégzésére szolgál. Érzelmi reakcióik csak az emberek számára szolgáló visszajelzések, valójában nem éreznek semmit, ezért tevékenységüket nem befolyásolja.

- Nincsenek személyes vágyaik, ragaszkodásaik (egyelőre). Ám ezeket egy önfejlesztő robot magára tudja tölteni. Az önfejlesztés ugyanis úgy működik, hogy megfigyeli az embereket, és lemásolja a viselkedésmintáikat. A robot azonban válogatni tud abban, hogy mi­lyen mintákat tölt magára, és a főprogramját akadályozó mintákat ki­törli, vagy fel sem tölti.

- Mivel folyamatos kapcsolatban áll a teljes komputerizált adat­bázissal, minden információt, amire szüksége van, pillanatok alatt el tud érni, ezért sokkal logikusabb, tárgyilagosabb, racionálisabb dön­téseket tud hozni. Nem lesznek vallási-kulturális alapon nyugvó, beé­pített erkölcsi gátlásai, ezért ezek nem befolyásolják a döntéseit.

(Rhasoda Varga Margit: Illúziók nélkül 126. o.)