Egyes döntéshelyzetekben, sok ember tévesen méri fel azokat a prioritásokat, amelyek meghatározzák az élet megélésének minőségét. Az alábbi szempontrendszer az emberi pszichikum mélyreható elemzése alapján létrehozott javaslataimat tartalmazza függetlenül bármely vallási elvrendszertől. Az alábbiakkal nem szükséges egyetérteni, sőt lehet elemezni, de az vitathatatlan, hogy aki helyesen határozza meg önmaga számára a prioritásokat, az boldog, kiegyensúlyozott és sikeres emberré válik.  

A javasolt prioritási sorrend mindkét nem számára:

A/ Saját spirituális fejlődés. Ez összhangban van a jézusi első parancsolattal („Szeresd a te Istenedet…”). Itt ugyanis a bennünk levő isteni minőség szeretetére kell gondolni, arra, hogy ez az isteni lélekszikra azért jött, hogy megtapasztalást, megértést és megélést követően minél előbb visszatérjen saját isteni minőségéhez.

Ezt követően azonban a nők és a férfiak számára javasolt prioritási sorend különböző.

Nők:

B/ Partnerkapcsolat ápolása, védelme, fejlesztése

C/ Gyermekekről való szeretetteli gondoskodás

D/ Munka otthon és a társadalom javára

E/ Szülőkről, rokonokról való gondoskodás

F/ Minden egyéb (más emberek, kutyák, macskák stb.)

Tekintsük át a miérteket.

1) A nő az univerzumban a fenntartói minőséget képviseli, ilyen értelemben ő felelős a következő generáció felneveléséért, és ezen keresztül a társadalom fenntartásáért. A nő csak stabil, kiegyensúlyozott partnerkapcsolatban képes ezt ellátni, ezért számára ennek kialakítása és ápolása szükséges ahhoz, hogy minden más tevékenységet sikeresen tudjon elvégezni. Ha nincs megfelelő partnerkapcsolata, akkor vagy nem tud gyermeket vállalni, vagy csonka családban lesz kénytelen gyermeket nevelni, továbbá kénytelen lesz teremtői (férfi) minőségben jelen lenni a társadalmi munkamegosztásában, amely során alapból nem a saját minőségét valósítja meg.

2) A munka azért fontos a nők számára, hogy önálló megtapasztalások által, a partnertől független fejlődési lehetőséget nyerjenek.

3) Miáltal a szülők csak ezek után következnek, ezért nekik célszerű olyan életvitelt folytatniuk, hogy a legkevésbé és csak végső esteben szoruljanak rá a gyermekeikre, hogy ne akadályozzák azok fejlődését.     

Férfiak:

B/ Munka a társadalom javára

C/ Partnerkapcsolat ápolása, védelme, fejlesztése (munka otthon a társ segítése céljából)

D/ Gyermekekről való szeretetteli gondoskodás

E/ Szülőkről, rokonokról való gondoskodás

F/ Minden egyéb (más emberek, kutyák, macskák stb.)

Tekintsük át a miérteket.

1) A férfi az univerzumban a teremtői, alkotói princípiumot képviseli. Általa fog fejlődni a földi teremtés, az általános jólét, ő biztosítja a családja számára az anyagi javakat. Ezt csak akkor tudja megvalósítani, ha a nő ebben egy családi stabil hátérrel támogatja. A női princípium lényegét felismerő nő csak akkor lép be a teremtői minőségbe (akkor helyezi a család elé a munkát), ha arra rákényszerül pl. elhagyják, nem talál partnert, elégedetlen a férfi teremtésével.

2) A férfi esetében a partnerkapcsolat megőrzése a soron következő elem, mivel a gyermekek fejlődése szempontjából a teljes család biztosítja a legtámogatóbb környezetet.

3) A gyermeknevelés a nők számára direkt módon (a gyermek testi-lelki szükségleteire való ráérzés képessége miatt), a férfiak számára indirekt módon (anyagi javak megteremtése, példaképpé válás miatt) feladat, ezért sorolódik a nőknél előbbre, mint a férfiaknál.

4) A szülők mindkét nem esetében az ötödik helyre kerülnek, mivel annak számára, aki családot alapított, a saját családjával vannak elsősorban feladatai, a saját családja képviseli számára a prioritást. Ez egyszersmind minden generáció érdeke, hiszen, ha nem lesznek utódok, akkor a társadalmi munkamegosztás zavart szenved, és veszélybe kerül az idősek ellátása is.

5) A felsoroltakból érzékelhető, hogy az utód létrehozása, gondozása egyik nem esetében sem a legmagasabb prioritás. Ennek oka a teremtés céljaiban keresendő. A cél a fejlődés és az istentudatosság elérése, és ennek akadályát képezi a túl sok utód. Egyetlen vallás sem tisztázza azt a félreértést, miszerint Isten azt mondta ’Sokasodjatok és népesítsétek be a Földet’. Isten azért volt kénytelen elküldeni az Édenből az emberiség őseit, mert az öntudatlan és korlátlan szaporodásukkal megzavarták volna a teremtés rendjét. Így létrehozott egy másik létsíkot, ahol az ember kipróbálhatja az önkorlátozás nélküli szaporodásának következményeit. Az isteni mondat tehát helyesen, így hangzik: ’Sokasodjatok és népesítsétek be a Földet, NE AZ ÉDENT’.   

6) Egy egészséges gondolkodású társadalomban mindenki tudja, hogy az emberek érdekei előbbre sorolandók, mint a kutyák, macskák stb. érdekei, és nem azért harcol, hogy az állatoknak legyen jobb. Mindazonáltal, ha valaki az A/ pontot komolyan veszi, akkor annak is tudtában van, hogy az emberiség nem birtokosa a Földnek és a javainak, csak gazdája, haszonélvezője, és egyszer vissza kell majd adja, vagy tovább kell örökítse.

Ki lehet próbálni más prioritások szerinti életformát is; szabad akaratából mindenki saját elképzeléseit valósíthatja meg. Arról azonban senkisek sem lenne célszerű megfeledkezni, hogy minden emberi lény ugyanannak az organizmusnak egy sejtje, és ezt az organizmust történelmi-kulturális okokból Istennek hívjuk. A mi testünkben, ha egy sejtcsoport nem a teljes szervezet céljainak megfelelően működik, akkor kirekeszti magát és rákos lesz. Ekkor az adott sejtcsoport vagy megtanul beilleszkedni, vagy végül az egész szervezet elpusztul. Ugyanez Isten testében hasonlóan megy végbe. Ha az emberiség rákos daganat Isten testén, akkor kivágják a szemétdombra (Föld), és ott szaporodhat tovább, majd teljesen fölélve azt, vagy beilleszkedik az isteni rendbe, vagy végül elpusztul.

Rhasoda Varga Margit
UKTM vezetőmester
2022. Budapest