Rhasoda Varga Margit: Tapasztalataim más jógaiskolákkal

Sok ismerősöm évtizedek óta rendszeresen követ valamilyen jógaképzést jegyzett külföldi mesterek irányítása mellett, amibe engem is próbáltak bevonni. Tanulmányoztam ezeket a rendszereket, és azért nem csatlakoztam, mert ismerőseim fejlődése észlelhetetlen ahhoz képest, amit én egyedül saját rendszerem kifejlesztése közben elértem. Tapasztalatom szerint a jóga mesterek (tisztelet a kivételnek) nem a tanítványaik fejlődésében érdekeltek, hanem abban, hogy ugyanazon a szinten tartsák őket, mert ez rendszeres jövedelmet biztosít a számukra, amit külföldi asramjaik fenntartására fordítanak. Nos, miért kellene nekem keleti asramok lakóit támogatni? Ha olyan jól működne a rendszerük, akkor képesek lennének felemelni a társadalmukat, hogy támogatást kapjanak a fennmaradáshoz. A szerzetesrendek létrehozásának a célja eredendően nem az volt, hogy kivonuljanak a társadalomból, és elkülönüljenek, hanem az, hogy szolgálják annak spirituális felemelkedését.

Aki a tanítványok közül valóban komolyan gondolja a fejlődést, az előbb-utóbb feladja a világi életformát, nem ritkán mesterük asramjához csatlakoznak. A keleti mesterek többségének fogalma sincs a nyugati kultúráról, életformáról, vagy ha van, nem becsülik azt semmire, emiatt ellehetetlenítik a tanítványaikat, akik a tanulmányaik során egyre kevésbé képesek beilleszkedni a társadalomba, és átvéve a mesterük szemléletét ítélkeznek a nyugati életformát folytató embertársaik fölött. Mennyiben sikeresebb az indiai vagy tibeti kultúra akár a gazdasági fejlődés akár lelki megvalósítás szempontjából? Ha sikeres lenne, akkor annak szemmel látható jelei lennének, és példa értékű volna számunkra. A két kultúra értelemszerű ötvözése jelenthetne megoldást, erre azonban kevesen képesek. A keleti mesterek elítélik a két kultúrát ötvöző mestereket, mondván, hogy nem „tisztán” adják tovább a tanítást, hanem modernizálják, illesztik a nyugati kultúrához. Véleményem szerint ez egy természetes folyamat, bár valóban vannak kerülendő túlkapások.

A tanítványok feladni kényszerülnek korábbi keresztény gyökereiket és kultúrájukat is, annak ellenére, hogy minden jóga iskola kiindulópontja a vallásoktól való függetlenség. Ennek okát abban látom, hogy a mester minta a tanítványok számára, és mivel ő hindu vagy buddhista, aki a kereszténységet csak hírből ismeri, ezért a tanítványok átveszik az ő értékítéletét. Álljon itt egy példa, ami a jelenlétemben hangzott el. Valaki megkérdezte az avató mestert, hogy miért szerepel Jézus az egyik jógaiskola mestereinek sorában? A válasz: „Csak úgy odatettük.” A válasz olyan emelkedettre sikerült, hogy rögtön több szinten értelmezhető: 1) fogalma sincs, 2) így akarják bevonzani a keresztény szemléletű tanítványokat, 3) szerinte sem oda való. A kereszténységet mélységében nem ismerő keleti mesterek az átlag keresztények külső megvalósítási formáiból vonnak le következtetéseket, ami téves eredményre vezet. Indiában járva én sem az átlag hindu (vagy Krisnás) megvalósítási szintjéből próbáltam megítélni a védikus szentírás hitelességét vagy spirituális jelentőségét. Az utca hívő embere ott is ugyanolyan tudatlan saját vallásának lényegét illetően, mint itt.

Tapasztalatom szerint a keleti mesterek nem a hitük tiszta megélését adják át a tanítványoknak, hanem a vallásuk dogmarendszerét. Több út vagy vallás ötvözését hibásnak, kerülendőnek tekintik. Náluk csak a kitaposott ösvényen lehet haladni. Olyan ez, mintha az erdőben csak a kijelölt úton lehetne feljutni a hegytetőre. Ez egy adott vallás megvalósításához vezethet el a legjobb esetben, de nem az Ön- és Istenmegvalósításhoz. Ez utóbbi ösvények nélküli vidék.

Ha valaki elfogulatlanul tanulmányozza valamennyi hiteles szentírást a jógaképzése során, akkor hidat alkothat a kultúrák között. A híd pedig összeköt, az egység irányába visz. Ezzel szemben, aki a saját vallását a többi fölé emeli, miszerint az az egyetlen igaz, és a többi téves, akkor ez elkülönüléshez vezet, eltávolít az egységtől.

Mitől más az EYA-N spirituális oktatási rendszer jógaképzése, mint a többi?

- ezzel valóban lehet haladni,
- teljes életet lehet élni mellette (nem kell kivonulni a társadalomból, szerzetesnek állni, asramba költözni),
- a nyugati életformához és kultúrához igazított,
- nem kell önmegtartóztatást gyakorolni (az előrehaladás során automatikusan eltűnnek a szükségtelen szokások)
- valóban vallásoktól független,
- teljesen egyénre szabható utat biztosít.

Az EYA-N rendszer jógaiskolája az EYA-N spirituális önismereti képzésének folytatása. Ilyen értelemben az utóbbi elvégzése egyik előfeltétele a jógaiskolához való csatlakozásnak. További előfeltételként kérhető az önismereti munkafüzetek kitöltött formában való visszaküldése, amely azt a célt szolgálja, hogy a leendő tanítvány számot adjon az önismeretben való előrehaladásáról. Ezen kívül az EYA-N angyaltanfolyam és az EYA-N energetikai alapképzés legalább első szintje szükséges ahhoz, hogy a résztvevő képes legyen befogadni a jógaiskola tanításait.

Az EYA-N rendszer jógaiskolája egy átfogó képet ad az emberiség részére jelenleg rendelkezésre álló belső istenmegvalósításhoz vezető utakról. A tudatosságot tartósan a hétköznapi tudatosság fölé emeli, amely által a tanítványnak rálátása lesz önmaga és mások cselekedeteire, saját és mások életfeladatára, az univerzumot irányító törvényekre, ezek összefüggéseire, és egy magasabb tudás birtokában választhat utat magának az eddigi öntudatlan sodródás helyett. Ez a jógaiskola tehát kizárólag a spirituális fejlődésről szól, azok számára, akik ebben vagy egy következő életben el szeretnék hagyni a durva anyagi létsíkot, és az Univerzum valamely magasabb pontján szándékoznak szolgálatot teljesíteni a Legfelsőbbnek.

A jógaiskolához való csatlakozás nem teszi szükségessé, hogy egy adott vallást kövessen a tanítvány, mert ebben a rendszerben egy vallásoktól független, ám a vallások ismeretén és működésén alapuló tanításnak lesz a részese, amelyben a vallás elemei csupán a belső út két oldalán rögzített korlátok, amelyeket végül el kell engednie. A jógaiskola képességeket fejleszt, és megélt tudás birtokába juttathat el. Elvégzését követően a tanítvány önjáróvá válhat, azaz képes lesz hozzáférni saját belső tudásához, és azt önállóan fejlesztheti tovább.

Néhány szükséges adottság a jógaiskolába való jelentkezéshez:

- Nyitottság és elfogadás.
Ez vonatkozik minden vallásra, minden entitásra, minden módszerre. Az elutasítás eltávolít az Egységtől. Az elfogadás azonban nem azonos a bármit és bármikor igenlésével. Miután az elfogadás és a nyitottság mester és tanítvány között kölcsönös, ezért a tanítvány szabad akaratából hozhatja meg döntéseit, és saját ütemében fejlődhet.

- Elkötelezettség a lelki fejlődés mellett.
Itt azért nem Istent mondok, mert a lelki fejlődés során a tanítvány maga tapasztalja meg azt az entitást, erőt, intelligenciát, ami előtt szabad akaratából meghajol. Senki semmilyen istenformát nem kényszerit rá, sőt még magát Istent sem, vagyis az út lehetőséget ad az erőkben vagy intelligenciában való feloldódásra is.

- Törekvés a külső és belő önmegismerésre.
A tanítvány felismeri, hogy minden személy, helyzet őt tükrözi, minden az ő fejlődését szolgálja, minden miatta történik, és a külső és belső világában lezajló megtapasztalásait felhasználja a fejlődése érdekében.

- Rendezett családi és anyagi helyzet.
Ha a tanítványt lefoglalják az anyagi gondok vagy a partnerkapcsolati és családi problémák, akkor nem tud a lelki fejlődésére összpontosítani, ezért rendelkeznie kell olyan eszközökkel és módszerekkel, amelyekkel a keletkező helyzeteket kezelni tudja, hogy az iskolát menet közben ne kelljen elhagynia. A fenti feltétel nem azt jelenti, hogy a családi és az anyagi helyzete átlagfölötti, hanem az anyagi világbeli helyzete stabil és kezelhető.

- Legalább átlagos egészségi és szellemi állapot.
A súlyos betegségek, fájdalmak megakadályozzák, hogy valaki a lelki fejlődésre összpontosítson. A mentális betegségek kontra indikálják ezt a jógaképzést. Nem használhat pszichoaktív szereket, nem szenvedhet alkoholizmusban, pszichés betegségekben. Az élet alap helyzeteiben képesnek kell lennie az idegrendszerét kontrollálni. Ez nem azt jelenti, hogy beteg személy nem lehet tanítvány, hanem azt, hogy a szóban forgó betegséget a beiskolázás előtt kézben tartható szintre kell hoznia önállóan vagy segítséggel.

Az EYA-N spirituális oktatási rendszer kidolgozója és a jógaiskolájának fizikai síkon tartózkodó guruja Rhasoda Varga Margit.